ZAKOPANE VARÁZSA

Lengyelország legmagasabban fekvő városa a Magas-Tátrában található Zakopane.

Ma elsősorban a turizmusból él: télen a síelők, nyáron inkább a túrázók keresik fel, ami évente hárommillió látogatót jelent. A várost népszerű kirándulóhelyek veszik körül: a Gubalówka, a Kasprowy-csúcs és a Halas-tó.

A Tátra, amely a világ legkisebb kiterjedésű magashegysége, számos kellemes túraútvonalat kínál az ide látogató túrázóknak. Sok-sok 2000 méternél is magasabb csúcs meghódítására adódik lehetőségetek jelzett turistaúton, de kisebb igényűek számára nagyon jól kiépített, könnyen (akár lovaskocsival is) bejárható völgyek is vannak.

Sikló
Az 1123 méter magas Gubalówkára viszi fel nagyjából három perc alatt a kirándulókat. Az általa megtett szintkülönbség 300 méter.

Szent Kelemen fatemplom
A templom az 1850-es évek közepén épült, egyszerű, egyhajós építmény, belsejében népi-barokk faszobrokkal.

Tátrai Múzeum
Az intézmény néprajzi és természettudományos gyűjteménynek ad otthont.

Boldogok a sajtkészítők a Krupówki utca végén található sajtpiacon. A piacon kistermelők árulják a különböző sajtokat, lekvárokat, mézeket és gombákat.

ÉPÍTÉSZET

Zakopane jelenlegi jellegzetes építészetét, melyről méltán híresült el, egy ide költöző színházi díszlettervezőnek Stanisław Witkiewicznek köszönheti, aki az 1890-es évektől készített látványterveket. Célja volt, hogy az új igényeket (fejlődő turizmus követelményei) is kielégítő épületeket tervezzen, amelyek díszítésénél a régi, helyi népművészetben gyökerező motívumvilágot használta fel, szecessziós díszítő elemekkel kombinálva. Szinte azonnal nagyon népszerűek lettek látványtervei, bár leginkább panziók és szakrális épületek tervezéséhez kérték fel.

A stílus jellegzetessége, a fazsindellyel fedett meredek tetőszerkezet,  de persze maguk az épületek is kizárólag fából készültek. Kivéve az alapozásukat, melyek általában folyami kövekből építettek. A meredek tetőszerkezet alá rejtett első, olykor második emelet hatalmas újításnak számított, amit az akkor élő falusiak fejcsóválva figyeltek. „Minek házat építeni a házra?” - kérdezgették.

A zakopane stílust megelőző időszakból igen kevés épület maradt ránk. Ezek az eredeti, tátrai stílusban épült, kis faházak gyakran estek áltozatul tűznek, valamit a második világháborúban a németek igen sok épületet romboltak le, amikor a városka úthálózatát alakították át. 

Mind a mai napig hagyomány a házak mosása, azaz szappanos vízzel és rizskefével való lesúrolása évente kétszer, néha háromszor. Ezt az igen kemény mukát nők végzik, kalákában, és igen csak kinézik a faluból azt az ”igénytelent”, aki nem mossa (hagyja megfeketedni) vagy lefesti a házát. E hagyomány a Zakopane környéki falvakban még nagyon erős (Witów, Chochołów), magában a városban nem nagyon látni már sikált házat, de annál több a megfeketedett. 

GASZTRONÓMIA

Zakopane városában és a környéken a vendéglátásnak nagy hagyományai vannak. Az első és legfontosabb tényező az, hogy vendég nem maradhat éhesen! Így aztán a városban működő, zömével hagyományos a lengyel- és górál konyha remekeit kínáló éttermekben bizony szép adagokat szolgálnak fel.

Ráadásul a górál konyhaművészet alapja a hús, amit sokféleképpen, de leginkább is hangulatos grilltűzhelyeken szokás elkészíteni. Ehhez adódik még hozzá rengeteg étterem igazán varázslatos kinézete, a csupa fából épülő, górál használati tárgyakkal berendezett épületekben mindig nagyon otthonosan érzi magát az ember. S ha még a zenekar is rákezdi...

KULTÚRA

a Tátra csodás hegyei és mesés völgyei általában teljesen le szokták kötni a figyelmünket, de azért érdemes Zakopane kulturális életére is legalább egy pillantást vetnetek. Hisz nem csak túrázni és síelni járnak ide a lengyelek, hanem Lengyelország egyik kulturális központjaként is számon tartják a várost.

Múzeumok, színház és rengeteg a művészeti galéria található itt, nem is szólva a fesztiválokról és koncertekről, amelyek a jó idő beköszöntével gyakorlatilag folyamatosan zajlanak.